Azon vettük észre magunkat, hogy vészesen fogy az idő. Jönnek-mennek a hírlevelek, hogy előfutam, meg oltások, meg vízum, meg biztosítás. Nyilván, megint az utolsó pillanatra hagytunk mindent. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy gyakran nem az utolsó pillanatban oldunk meg dolgokat, de lagalább megoldjuk.
Szóval péntek, 15:00 volt a vízumkérelmek leadásának határideje, délre sikerült is odaérnünk és megszabadulni az útleveleinktől, a vízumkérő lapoktól, meg fejenként 130 eurotól. Jót röhögtünk a mauritán vízumkérőn és munkáltatói igazoláson, amit ugye be kell adni, mert itt előre definiált munkakörökből lehetett választani. Vívódtunk, de végül mégsem hülyültük el, bár kedv lett volna, mert a "kukás ember" például csábított... Szóval vízumkérelmek beadva.
Sokszor volt olyan pillanat ebben az évben, amikor különféle külső körülmények kapcsán úgy éreztük, ez csak álom fog maradni, mert nem tudunk elmenni. E körülményeket két csoportra lehet nagyjából osztani: kellemetlen és kellemes. Mindenkire rábízom, hogy találja ki, melyik kategóriába mi tartozik. Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy ilyen körülmény nem lesz, úgyhogy: MEGYÜNK.
Jövő héten oltások, olyan nem túl szimpatikus betegségek ellen, mint sárgaláz, hepatitis a és b, agyhártyagyulladás és tifusz. Meg persze kapunk egy tetanuszt oltást és illene végigszedni a malária gyógyszert is, mert ugye az sem vicces betegség. Kicsit tartok a malária gyógyszertől, mert ismerősök, akik már végigszedték, érdekes mellékhatásokra panaszkodtak, úgy is mint heteken keresztül tartó rémálmok magas lázzal és hasonlók. Figyelembe véve az év végi hajtást a cégnél, nem biztos, hogy esek most hiányoznak. Ha lenne "házi"orvosom, biztosan kikérném a véleményét... :)
